A legnagyszerűbb téli sport: a síelés
|
Írta: Bence | 2005. 02 15. |
Az emberek többsége azt hinné, hogy a síelés könnyű, és nem igényel sok előkészületet. Ez azonban nem így van. Mielőtt útra kelnénk, gondosan meg kell választanunk a felszerelésünket.
Új síléc vásárlása előtt mérlegelni kell a sítudásunkat. Ez általában magától értetődik, mindenki tudja, mire képes. Egy kezdőnek rövidebb, lágyabb lécre van szüksége, míg egy profinak hosszabb, keményebb lécre. A sítudás mellett manapság - egy bizonyos tudásszint után – el kell döntenünk azt is, nagyjából melyik sítechniká(ka)t favorizáljuk, mivel a gyárak széles modellkínálatot bocsátanak a rendelkezésünkre. Így két fő csoportot különböztethetünk meg:
A konvencionális technika nagyjából a tíz évvel ezelőtti alpesi sítechnikának felel meg. A konvencionális lécek ismertetőjele, hogy éleik egymáshoz képest a párhuzamosság érzetét keltik (valójában egy léc sem párhuzamos élű). Ilyen lécekkel manapság alig, vagy egyáltalán nem lehet találkozni az új kínálatban (és többnyire már a sípályákon sem).
Az új trend a carving, amely minden további stílusirányzatra - beleértve a versenysportot is - évek óta rányomja a bélyegét. A sírajongók nagyobbik része kezdetben kétkedéssel fogadta az új jelenséget, azonban mára elmondhatjuk, hogy a carving alapvetően forradalmasította a sísportot. Olyan széleskörűen alkalmazható ez az új forma, hogy az egyszerű tanuló kategóriától a magashegyi extrémvilágon át a versenysportig ma minden léc ilyen. A mai carvingok fő ismertetőjele a babapiskóta-forma, tehát a lécek eleje és vége a hagyományos lécekhez képest jelentősen kiszélesedett. Ennek következtében sokkal fordulékonyabbá váltak, mint 10-20 éves elődjeik.
Ha valaki régebben alpesi lécekkel síelt, és carvingra tér át, akkor elsőként rá kell éreznie a technikára. Sokkal könnyebben lehet vele kanyarodni, és a porhóban látszik, hogy megfelelően használjuk-e a lécet. Aki régóta síel a már megszokott alpesi felszerelésével, annak nem lehet olyan könnyű a váltás (ha alpesi módon akarunk síelni a carving lécünkkel, az bizony jobban megerőlteti a lábakat).
A felszerelések közül a szemüvegre térnék még ki, mert ez nagyon fontos. Ha például egy hétig szemüveg nélkül síelünk, könnyen előfordulhat, hogy begyullad a szemünk!
Az időjárási viszonyokhoz alkalmazkodva különböző szemüvegeket használhatunk:
Napsütésben és kevésbé szeles időben ideális egy sötétebb szemüveg. Fontos megjegyezni, hogy ne vegyünk fel olyan hétköznapi napszemüveget, amelynek csavaros szára van, mert egy szerencsétlenebb esésnél megsérülhet a szemünk.
Hóesésben, hóviharban, szeles időben mindenképp síszemüveget használjunk, mert ez egyrészt a szemünket, másrészt az arcunkat is védi.
Attól függően, hogy milyen az idő, különböző színű lencsét hordhatunk:
• ködben, havazásban: sárga, rózsaszín vagy világos narancsszínű lencsét,
• felhős, változékony időben: világos narancs, narancsszínű lencsét,
• napos időben: narancs, platinum (tükrös) lencsét,
• esti, kivilágított pályán való sízésnél: átlátszó lencsét.
Ha már megérkeztünk az áhított síparadicsomba, és esetleg síelni támad
kedvünk, sítudásunknak megfelelően fontos mérlegelni, hogy milyen pályát válasszunk. A lesikló pályákat három kategóriába osztjuk, és ezeket különböző színekkel jelöljük. A kék pálya a legkönnyebb, ezeket a legkevesebb sítudással nyugodtan bevállalhatjuk. A középső fokozat színe a piros. Itt már találunk elég meredek szakaszokat is. A fekete szín jelzi a legnehezebb pályákat. Kimondottan profiknak ajánlott. Előfordul, hogy az teszi ezeket a szakaszokat a legdurvábbá, hogy a pályákat ledolgozó gép ide nem tud feljutni. Így igazán kellemes kis buckák alakulhatnak ki; esetleg ha még a szél is munkálkodik, akkor jegesedés is előfordulhat.
Aki nem síel rendszeresen, vagy az éves síelésen kívül nem mozog semmit, annak fontos, hogy az első csúszkálások előtt bemelegítsen egy kicsit!
Ha meguntuk a csúszkálást, vagy elérkezett az 5 óra és a liftek már bezártak, érdemes betérnünk (ha a pénztárcánk engedi) egy ún. Hüttébe (igazából kocsmának fordítanám, de a pontos megfelelője "házikó, kunyhó") - hogy kipihenjük a nap fáradalmait. Leülünk egy-két bögre Glühwein (forralt bor) mellé, és igazán jó hangulat kerekedik. Ha van kedvünk, táncolhatunk is – érdemes kipróbálni, hogy milyen átbulizni egy estét sícipőben! Csak aztán oda kell figyelni, hogy a bulizás ne legyen nagyon éjszakába nyúló, mert akkor hogyan érünk oda másnap reggel a 8 órakor induló első lifthez!? :-)
Mindenkinek ajánlom, aki még nem próbálta a síelést, hogy tegye meg, mert felejthetetlen élményt nyújt!
A konvencionális technika nagyjából a tíz évvel ezelőtti alpesi sítechnikának felel meg. A konvencionális lécek ismertetőjele, hogy éleik egymáshoz képest a párhuzamosság érzetét keltik (valójában egy léc sem párhuzamos élű). Ilyen lécekkel manapság alig, vagy egyáltalán nem lehet találkozni az új kínálatban (és többnyire már a sípályákon sem). Az új trend a carving, amely minden további stílusirányzatra - beleértve a versenysportot is - évek óta rányomja a bélyegét. A sírajongók nagyobbik része kezdetben kétkedéssel fogadta az új jelenséget, azonban mára elmondhatjuk, hogy a carving alapvetően forradalmasította a sísportot. Olyan széleskörűen alkalmazható ez az új forma, hogy az egyszerű tanuló kategóriától a magashegyi extrémvilágon át a versenysportig ma minden léc ilyen. A mai carvingok fő ismertetőjele a babapiskóta-forma, tehát a lécek eleje és vége a hagyományos lécekhez képest jelentősen kiszélesedett. Ennek következtében sokkal fordulékonyabbá váltak, mint 10-20 éves elődjeik.
Ha valaki régebben alpesi lécekkel síelt, és carvingra tér át, akkor elsőként rá kell éreznie a technikára. Sokkal könnyebben lehet vele kanyarodni, és a porhóban látszik, hogy megfelelően használjuk-e a lécet. Aki régóta síel a már megszokott alpesi felszerelésével, annak nem lehet olyan könnyű a váltás (ha alpesi módon akarunk síelni a carving lécünkkel, az bizony jobban megerőlteti a lábakat).
A felszerelések közül a szemüvegre térnék még ki, mert ez nagyon fontos. Ha például egy hétig szemüveg nélkül síelünk, könnyen előfordulhat, hogy begyullad a szemünk!
Az időjárási viszonyokhoz alkalmazkodva különböző szemüvegeket használhatunk:
Napsütésben és kevésbé szeles időben ideális egy sötétebb szemüveg. Fontos megjegyezni, hogy ne vegyünk fel olyan hétköznapi napszemüveget, amelynek csavaros szára van, mert egy szerencsétlenebb esésnél megsérülhet a szemünk.
Hóesésben, hóviharban, szeles időben mindenképp síszemüveget használjunk, mert ez egyrészt a szemünket, másrészt az arcunkat is védi.
Attól függően, hogy milyen az idő, különböző színű lencsét hordhatunk:
• ködben, havazásban: sárga, rózsaszín vagy világos narancsszínű lencsét,
• felhős, változékony időben: világos narancs, narancsszínű lencsét,
• napos időben: narancs, platinum (tükrös) lencsét,
• esti, kivilágított pályán való sízésnél: átlátszó lencsét.
Ha már megérkeztünk az áhított síparadicsomba, és esetleg síelni támad
kedvünk, sítudásunknak megfelelően fontos mérlegelni, hogy milyen pályát válasszunk. A lesikló pályákat három kategóriába osztjuk, és ezeket különböző színekkel jelöljük. A kék pálya a legkönnyebb, ezeket a legkevesebb sítudással nyugodtan bevállalhatjuk. A középső fokozat színe a piros. Itt már találunk elég meredek szakaszokat is. A fekete szín jelzi a legnehezebb pályákat. Kimondottan profiknak ajánlott. Előfordul, hogy az teszi ezeket a szakaszokat a legdurvábbá, hogy a pályákat ledolgozó gép ide nem tud feljutni. Így igazán kellemes kis buckák alakulhatnak ki; esetleg ha még a szél is munkálkodik, akkor jegesedés is előfordulhat. Aki nem síel rendszeresen, vagy az éves síelésen kívül nem mozog semmit, annak fontos, hogy az első csúszkálások előtt bemelegítsen egy kicsit!
Ha meguntuk a csúszkálást, vagy elérkezett az 5 óra és a liftek már bezártak, érdemes betérnünk (ha a pénztárcánk engedi) egy ún. Hüttébe (igazából kocsmának fordítanám, de a pontos megfelelője "házikó, kunyhó") - hogy kipihenjük a nap fáradalmait. Leülünk egy-két bögre Glühwein (forralt bor) mellé, és igazán jó hangulat kerekedik. Ha van kedvünk, táncolhatunk is – érdemes kipróbálni, hogy milyen átbulizni egy estét sícipőben! Csak aztán oda kell figyelni, hogy a bulizás ne legyen nagyon éjszakába nyúló, mert akkor hogyan érünk oda másnap reggel a 8 órakor induló első lifthez!? :-)Mindenkinek ajánlom, aki még nem próbálta a síelést, hogy tegye meg, mert felejthetetlen élményt nyújt!
