Külgazdasági vállalkozás szakirány

Írta: Dorina | 2008. 04 06.
08040701.jpgA bolognai rendszer a szakirányok tekintetében is nagy változást hozott. Csak hogy a legfontosabbat említsem, a régi szakirányok megszűntek. Az újakat viszont még nem nagyon ismerjük. Ebben segített a Külgazdasági Vállalkozás szakirány vezetője, Dr. Majoros Pál.

Mi a szakirány lényege, célja?

Dr. Majoros Pál: A külgazdasági vállalkozás szakirány alapvető célja, hogy olyan közgazdászokat képezzen, akik a nemzetközi gazdasági, üzleti élet minden területén megállják a helyüket. A szakirányon végzett hallgatók, ha kell, önálló vállalkozóként, egy nagyvállalat ügyvezetőjeként, vagy akár a szállítmányozás területén hasznosíthatják majd itt megszerzett elméleti és gyakorlati tudásukat.

Melyik régebbi szakirányokhoz köthető?kg.jpg

M.P.: Gyakorlatilag a korábbi külgazdaság szak export-import menedzsment és logisztika szakirányaiból alakult ki ez a szakirány.

Milyen előfeltételei vannak a bekerülésnek? Milyen szempontokat vesznek figyelembe a rangsorolás során?

M.P.: A nemzetközi gazdálkodás szak 3 meghirdetett szakiránya közül azok a hallgatók választhatnak, akik teljesítették a szakfelelős által előírt kötelező tantárgyak követelményeit és a szakirányfelelős által előírt egyéb speciális feltételeket. A külgazdasági vállalkozás szakirányra jelentkezőknek - a nappali és a levelező tagozatra egyaránt - minimum 100 kreditet kell teljesíteniük. További előfeltétel a Nemzetközi ügyletek feltételei és logisztikája I. és az EU közösségi politikái c. tárgyak teljesítése.

Mennyire gyakorlat, illetve elméletorinentáltak a tantárgyak, mire helyezik a hangsúlyt?

M.P.: Ahogy ez a BGF szakirány tájékoztatójában is látható, a tárgyak elsősorban gyakorlatorinetáltak. Viszonylag kevés kötelező tantárgy van ezen a szakirányon és több kötelezően választható. Ezek közül a hallgató választhatja ki az érdeklődésének leginkább megfelelőket. Eldöntheti, hogy a logisztika vagy inkább a külkereskedelem technikai tárgyak felé fordul.

08040703.jpgMilyen érdeklődésű diákoknak ajánlaná a szakirányt?

M.P.: Elsősorban azoknak a hallgatóknak ajánlanám, akik gyakorlatorinetáltak és a konkrét, napi külgazdasági kérdésekkel szeretnének foglalkozni. Kevésbé azoknak, akik például a Gazdasági Minisztériumba szeretnének bekerülni.

A Külkeren tervezik-e mesterképzés indítását a szakirányhoz kapcsolódóan? (Mikorra várható?)

M.P.: Mesterképzés indítását szakhoz kapcsolódóan tervezünk. Mivel a szak alapleírása adott, itt szűkített mozgástér áll rendelkezésünkre. A mesterképzésen belüli szakirányokban azonban lehet változtatni. A mostani szakirányokhoz kapcsolódóan olyan kiegészítő szakirányok (például szakfordító tolmács) indítását tervezzük, melyek korábban is népszerűek voltak a hallgatók körében. Végleges döntés az induló kiegészítő szakirányokról április végén várható.

Hogyan segítik a szakirányon tanultak a diákok későbbi elhelyezkedését? Mennyire készít fel arra, hogy boldogulni tudjunk a munka világában?

M.P.: A korábbi évek tapasztalata szerint el tudnak helyezkedni, sőt komoly igény van rájuk, mert itt speciális ismereteket adunk a szállítmányozás, a logisztika területén. Az export - import ügyleteket pedig itt tanítják a legjobban.

Milyen elhelyezkedési lehetőségek vannak a szakirány elvégzése után? Milyen állást lehet kapni? Mennyire telített a munkaerőpiac ezen a területen?

M.P.: Mindkét korábbi szakirányról elmondható, hogy a hallgatók általában a szakmai gyakorlati helyükön munkahelyet találtak. Az EU bövülő külkereskedelme pedig igényli a fiatal munkaerőt, tehát jó elhelyezkedési lehetőségeik vannak a külkeres hallgatóknak.

Mennyire életképes, mennyire van jövője ennek a szakiránynak?

M.P.: Azért találtuk ki a külgazdasági vállalkozás szakirányt, mert életképes, és az is lesz.

Oszd meg a véleményed másokkal. (0 hozzászólás)