Kovács Ági és a dopping

Nem is olyan régen, november elején, arról szóltak a hírek, hogy az ismert olimpiai, világ- és Európa bajnok, Kovács Ágnes október 30-án versenyen kívüli, előre be nem jelentett doppingellenőrzés során 25 ml mennyiségű mintát szolgáltatott, mely az előírt minimummennyiséget (75 ml) nem érte el.

Sajnos az athéni olimpia óta már ismerősen csengenek ezek a kifejezések mindenki számára. Nem büszkeség, hogy a rengeteg érem mellett a 2004-es olimpián egy másik rangsorban is előkelő helyre került Magyarország: az öt doppingesettel (a házigazda görögökkel együtt) a legtöbb sportolónk bukott meg a doppingvizsgálaton. A lavina ott Kecskés Zoltán súlyemelő bukásával kezdődött, majd sorban kizárták Fazekas Róbertet (diszkoszvető), Kovács Zoltánt (súlyemelő), Gyurkovics Ferencet (súlyemelő). Az utolsó napon pedig Annus Adrián kalapácsvetésben szerzett aranyérmét vették vissza. Ekkorra a magyarok már szakértőkké váltak a sajtóból, hogy mit jelent a doppingvétség vagy az, hogy egy sportoló nem produkál elegendő mintát (azt is megtudhattuk, hogy 75 ml az a minimális mennyiség, ami elfogadható).

Ami Kovács Ági esetét illeti, a mintaadás után aláírt egy papírt, hogy a további mintaszolgáltatást hivatalos elfoglaltságára hivatkozva megtagadta. Ez ugye doppingvétségnek minősül, hiszen a megtagadás a szabályok szerint egy beismerő vallomásnak felel meg. Elvileg a 25 ml is elegendő lett volna, de a szabályzatban 75 ml szerepel, ezért nem is próbálták megvizsgálni az adott mintát. Kovács Ági pedig valóban sietett, mert az UNICEF-et képviselő Roger Moore-ral volt megbeszélt találkozója. Kiválóságunk ugyanis szeretne UNICEF-nagykövet lenni. Magyarországon eddig csak zenészeket kértek fel erre a feladatra: Halász Juditot, Presser Gábort és a Nemzeti Filharmonikusokat.

Kovács Áginak még soha nem volt pozitív doppingtesztje, és a közvélemény is nagyon szereti, így egyből az ellenőrökre szállt rá a sajtó. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a doppingellenőröknek ez a feladatuk. Kijutott nekik épp elég bírálat az athéni olimpiai után, - ahol világrekordot döntöttünk a doppingügyek miatt elvesztett érmekkel - hogy miért nem kapták el már itthon a tiltott szereket használókat. Ha ők nem teszik meg, megteszi a nemzetközi szövetség. Az ő embereik is ellenőrizhetnek itthon bármikor, a sportolóknak ugyanis le kell adniuk előre egy listát, hogy hol érhetők el a felkészülésük alatt. Más kérdés, hogy a magyar ellenőrökkel talán lehetett volna valamilyen megoldást találni erre a problémára. Az ügyből doppingfegyelmi eljárás kerekedett, Kovács Ágnes versenyzési jogát felfüggesztették. A Magyar Úszó Szövetség mindvégig hangoztatta, hogy Kovács Ági nem doppingolt. Végül november 15-én a Magyar Úszó Szövetség fegyelmi bizottsága első fokon úgy határozott, hogy Kovács Ági nem követett el doppingvétséget, hiszen a doppingellenes kódex szerint kellő indokkal rendelkezett ahhoz, hogy elhagyja a mintaadás helyszínét.

Ezzel sokak úgy gondolták, hogy vége is a történetnek, de nem így történt. Január 9-én Kovács Ági hivatalosan bejelentette, hogy nem indul a 2008-as pekingi olimpián. Döntésében nagy szerepe volt a fenti doppingbotránynak. Elmondása szerint elfáradt, és már nincs benne az a tűz, ami egy olimpiához kell. Habár a magyar váltó már kvalifikálta magát Pekingbe, és a csapatban ott lenne a helye Kovács Áginak is, ő mégis inkább átadja helyét egy másik tehetséges fiatalnak, aki méltón képviseli majd hazánkat az ötkarikás játékokon. Ki kell azonban hangsúlyozni, hogy a híresztelésekkel ellentétben ez nem jelenti azt, hogy Kovács Ági visszavonul, a júliusi országos bajnokságon még biztosan elindul: „Az olimpián, mint versenyző nem leszek ott, viszont az is fura lenne, ha soha többet nem úsznék. A júliusi ob-n rajthoz állok, s mivel aktív versenyző maradok, a doppingellenőrök is jöhetnek, nem szaladok el. Az olimpiáig folytatom a pályafutásomat.” Hogy azután mi lesz, az még a jövő zenéje…

Oszd meg a véleményed másokkal. (1 hozzászólás)