Őszi Animecon

Idén is megrendezték, ahogy az lenni szokott, az őszi Animecont. Főként önkéntes alapon működött a dolog, például voltak a MAT-tól (Magyar Anime Társaság) illetve egyesek az aoianime fórumán jelentkeztek különböző poziciókra (pl. a büfébe).

A most szombati rendezvényre a 600 forintos belépő ellenére szép számmal gyűltek főleg a középiskolás, 16-17 éves, sötét ruhás fiúk-lányok. Engem, aki először volt ilyen rendezvényen, meglepett a nagyközönség összetétele, bár gondolhattam volna, hogy a japcsi rajzfilmeket főként az alter stílusú személyek szeretik.

A kedvükért voltak előadások a nagyteremben, kiállítás és verseny amatőr, illetve profik rajzaiból. Volt mangavásár, valamint a Láng Művelődési Ház felső emeletén, a fanatikusok kis asztalokhoz ülhettek, ismerkedhettek, mutogathatták egymásnak szebbnél szebb műveiket.

Bár az is igaz, hogy főként már összeszokott kis klikkek tanyáztak ott, akik általában a szombati, budapesti animetalikon is részt vesznek - ez jelentősen megnehezítette a kapcsolatfelvételt velük. Emellett voltak, akik odafennt tanították a japán kalligráfiát a nézelődőknek. Természetesen rizspapírra, ecsettel.

A földszinti nagyteremben pedig már reggeltől folytak az előadások, ahol sok érdekességről hallhattunk. Tartott bemutatót Magyarország első, közvetlenül animével foglalkozó cége a Mangafan - amely hamarosan meg is jelenteti a nagysikerű Inuyashát is - illetve volt zenei blokk (bár ezekről csak hallottam, lévén lekéstem őket :)

Ezenkívül szó volt többek között a kínai mitológiáról és asztrológiáról, megtudhattuk mit is jelent az öt elem, és hogy mindez hol kap helyet a keletiek életében. Érdkes volt például, hogy tüdőbeteg embereknek miért kell savanyú ételeket enniük - ami szerintem nem nagyon hatásos gyógymód, viszont ők annak tartották annó. Hiába, a placebo hatás! :) Hallottunk ezután a manga történetéről is, amit az előadó régi és ritka újságokból, valóságos kincsekből beszkennelt képekkel illusztrált. A századeleji lapokban persze nem mai figurákat láthattunk, az akkori képeket csak nagy jóindulattal lehetett animéknek nevezni, viszont Tezuka stílusa már ismerősebb volt számunkra. Érdekes, hogy főleg női lapokat illusztráltak ezekkel a rajzokkal- amellett a tinédzsereknek készült újságok borítója inkább a kislányos, kissé gyerekes ízlést tükrözte szerintem. Ezekben a lapokban a 70-80-as években egészen modern témák is szerepeltek, mint például az abortusz, vagy a házasság előtti szexuális élet. A 42-esek lázadása - meglepett minket, hogy az olyannyira illemtudó japánok ilyen nyíltan írtak bármiről.

De vissza az Animeconhoz:
Mindezek után volt Cosplay, ami nagyjából annyit jelent, hogy a vállalkozó kedvűek beöltözhettek kedvenc animekarakterüknek, és kiállhattak egy nagy vászon elé, amin kedvenc sorozatuk főhősének képe volt kivetítve. Döbbenetes volt mennyire jól eltalálták még a részleteket is a bátor jelentkezők, akikre utána szavazni is lehetett. Volt akik egyenként jöttek, akadtak csoportos nevezettek is. Voltak akik, mint versenyzők, de akadtak akik csak szórakozásból varrogattak hetekig jelmezeket (ezt amikor bemutatkoztak, közölték velünk :) sőt, egyesek kis színdarabot adtak elő, mondjuk egy jellemző részletet a sorozatból (Inuyashából ahogy Kagome mondja a feltűnősködő Inuyasának, hogy fekszik).

Ezt követően a nagy népszerűségnek örvendő Inuyashának -amit például az RTL klubbon kísérhettünk figyelemmel vasárnap reggelente- láthattuk a filmváltozatát.

Ennyi élmény persze elég volt ahhoz, hogy kedvet kapjak a hasonló rendezvények látogatásához- remélem cikkem olvastán lesznek még követőim!