Nyelvi szigorlat parádé

Írta: Bogi | 2005. 05 12.
20050512_szigo1.jpg Szia! Te mit hallottál? - Azt, hogy kell. - Na ne! Ez komoly? Mikor? Hogyan? És mit tanuljak? Még pluszban nyelvvizsgáznom is kell. Ez így nem fair!

Téged is hasonló kérdések foglalkoztatnak a nyelvi szigorlat kapcsán? Eljött a pillanat, amikor lerántjuk a leplet. Íme, lőn világosság (vagy mégsem?).

Egyszer volt, hol nem volt egy főiskola, ahol a gyerekeknek nem kellett szigorlatozni nyelvekből. Sőt, olyan is volt, hogy a szigorlati jegy alapján kapták a nyelvvizsgájukat és nem kellett külön szenvedni még azért is.
Miért ilyen mostoha az élet a 21. században? Erre csekély választ kaptunk a nyelvi tanszékeken. „Azért kell szigorlatozni, hogy ezzel a plusz próbatétellel még életrevalóbbak és okosabbak legyünk” (by Andersen). Magas követelmény = jó hírnév: gondolják ők. Igazságtalanság! És ráadásul semmi értelme. Ha valaki kiprésel magából két szakmaival bővített nyelvvizsgát (ügyesebbek még a suli befejezése előtt), az még nem jelenti azt, hogy a szigorlatot is kirázza a kisujjából. Pláne, hogy az utóbbi (elvileg) nehezebb.

Ha a nyelvórák száma magasabb lenne, a más szinten beszélő diákokból álló csoportok megszűnnének, és ha főiskolai tanulmányaink ideje alatt nem lenne minden évben más nyelvtanárunk, akkor talán a szigorlatot búsba kívánók tábora is csökkenne. Harmadéven a fiatalok inkább nyelvvizsgáznának, ugyanis ez a diploma megszerzésének feltétele vagy szakmai gyakorlatukat intéznék, ami szintén nem kis macerával jár.
A hallgatók aláírásgyűjtéséről gondolom mindenki hallott, az eredményéről viszont annál kevesebben. A helyzet az, hogy idén is kell szigorlatozni, jövőre és azután is. Sajnálom, ha ezzel most elkeserítettelek benneteket. De senki se adja fel! A remény hal meg utoljára!

Végezetül a hivatalos verzió, mert ez a biztos, és erre lehet hivatkozni. (Forrás: Német Nyelvi Tsz.)
A tantervi követelmények értelmében a 6. félév végén a hallgatóknak minden szakon, nappali és UD levelező tagozaton egyaránt szaknyelvi szigorlattal kell lezárniuk főiskolai nyelvi tanulmányaikat. Viszont a sikeres szigorlat nem mentesít a diploma kimeneti követelményeként előírt állami nyelvvizsgák megszerzése alól.
A szigorlat áll egy írásbeli és egy szóbeli részből, ami a következőképpen néz ki.

Írásbeli:

 

  1. A, Írásos szakmai dokumentum megszerkesztése idegen nyelven kb. 25 sor terjedelemben, megadott szempontok alapján.
  2. B, 50 sornyi (3000 karakter) magyar nyelvű gazdasági szöveg tömörítése kb. 25 sor terjedelemben, idegen nyelven, szótár segítségével.
  3. 25 sornyi (1500 karakter) idegen nyelvű szakmai szöveg fordítása magyar nyelvre, szótár segítségével.


Munkaidő: összesen 4 óra (240 perc)
Értékelés: egy-egy érdemjegy a kommunikatív értékre, egy a nyelvhelyességre


Szóbeli:

  1. Egy szakmai téma kifejtése idegen nyelven a tanárral folytatott beszélgetés formájában, felkészülési idővel.
  2. A Szaknyelvi specializáció című tárgyhoz kapcsolódó szakmai szituáció (NK: tolmácsolás, GD: uniós témájú szituáció, KG, TQM: tárgyalási szituáció) megoldása a vizsgáztatóval folytatott párbeszédben.
  3. Idegen nyelvű gazdasági sajtócikk értelmezése magyar nyelven, felkészülési idővel.


Értékelés:
egy-egy érdemjegy a részfeladatokra, egy a szóbeli nyelvhelyességre. A jegyzőkönyvbe bekerül mind az „A” (erősebb), mind a „B” (gyengébb) nyelvből tett vizsga minden részjegye, az indexbe egyetlen nyelvi szigorlati osztályzat kerül, ennek kiszámítása a két nyelvből elért, két tizedesig számított átlagok átlagának kerekítésével történik.


Elégtelen a vizsga, ha bármelyik részjegy elégtelen. A sikeres írásbeli nem kritériuma a szóbelinek. Azaz: szóbeli tehető az írásbeli elé.
A témákat megtalálhatjátok a hirdető táblákon és a nyelvi tanszékek honlapjain.

Egyéb info: www.kkf.hu honlapon.