Cédé, meg amit akarsz

1. A kelet-európai piacot folyamatos nyomás alatt tartják a főleg román, ukrán és bolgár alvilág nevével fémjelzett hamisítványok. A hatóságok szerint a hanglemez-hamisításból befolyó milliárdokból teremtik elő a terrorcselekményekhez szükséges anyagiakat. Ennek okán az FBI múlt év végén újabb nyomozókat rendelt a térségbe, hogy a helyi titkosszolgálatokkal karöltve visszaszorítsák ezt a tevékenységet. Szerény vélemények szerint az akció csupán a gazdasági nagyhatalmaknak számító kiadók érdeke, a hamisítások mögött nem állnak szakállas-turbános emberkék, akik Kalasnyikovval kitámasztott falú barlangokban ücsörögnek. Valójában a kishalaknak számító "sufni-copy" kategóriájú gazembereket igyekeznek meggyőzni a szabadidő hasznosabb eltöltésének lehetőségeiről.

2. A jelenleg igen nagy népszerűségnek örvendő CD-lemezek 3000-8000 Ft között mozgó árszabása nem az átlagos magyar pénztárcához van méretezve. Sok rajongó inkább más forrásból szerzi be az újdonságokat.

3. A CD-nek nincs a bakelithez hasonló varázsa. Apáink (és természetesen anyáink is) még úgy érezhették egy-egy "fekete lemez" megvásárlásakor, hogy a zenekar egy kis darabját teszik el. A mai globalizált, hamburgerzabáló, kólaszürcsölő fogyasztók hihetetlenül sok "alkotó" közül választhatnak. Megszűnt a minőség iránti igény mindkét oldalon, és egy hanghordozó megvásárlása nem okoz nagyobb élvezetet, mint egy tarjás zsemle elfogyasztása a büfében.

4. Magyarországi statisztikák szerint a lakosság 5 százaléka tölt le mp3-as formátumban zenét az internetről, újabb fejtörést okozva a jogvédelemmel foglalkozó cégeknek, hiszen mindez az ő kárukra történik. Az internet csodáját növeli az a jogi helyzet, hogy az Orosz Föderáció például még nem alkotott egyértelmű szabályokat a szellemi tulajdon (többek között zenei anyag és szoftverek) védelmére, így az orosz warez oldalak büntetlenül virágzanak. Nem egyértelmű a többi internet-hatalom mp3-letöltéshez és megosztáshoz való hozzáállása sem. Tudomásom szerint kis hazánkban a letöltés nem büntethető, ha nincs belőle anyagi haszna az elkövetőnek.

5. A digitális CD lemez-másolás terjedésével egyre többen juthatnak hozzá olcsóbban kedvenceikhez. Igaz, a kiadók igyekeznek újabb és újabb másolásvédelmi rendszereket építeni hanglemezeikre, de - mint az megszokott - a "rosszfiúk" mindig egy lépéssel előttük járnak. A másoláshoz elég egy megfelelő "kompjúter" CD-íróval, vagy egy jóbarát, aki hajlandó értünk bűnbe esni. Manapság az emberhez 5000-7000 Ft-ért hozzávágnak egy írót (fix költség), ami - valljuk be - igen vonzó ajánlat a hasonló árú hanghordozókhoz képest. Emberünk 150-200 Ft-ért kapja az üres korong darabját (változó költség), amiben benne van az Artisjus jogvédő cég által kivetett 36 Ft-os jogdíj is, és indulhat az üzem. Az ukrán "import" 50 Ft-tól kezdődik.
"Becslések szerint ma Magyarországon minden megvásárolt zenei CD-re három másolt jut." (MAHASZ) Más források azt állítják, hogy a hallgatott lemezek kicsit több, mint a fele származik legális forrásból (lemezbót).

+1. Megjegyzem, hogy a technológia hihetetlen fejlődése ma már lehetővé teszi a DVD-lemezek hasonlóan olcsó duplázását is...
(Nincs meg valakinek a Led Zeppelin dupla DVD-s koncertfelvétele?)