A Rudi már nem a miénk?

Rudi story

A Túró Rudi 40 éves története során sok mindent megélt már. A Szovjetúnióban kikísérletezett Túró Eszkimótól, a magyarok által tökéletesített változaton át, eljutottunk a mai Túró Rudiig, ami tagadhatatlanul a legsikeresebb édességek egyike hazánkban.
Ma talán furcsán hangzik, de eleinte nálunk sem volt népszerű ez az ízesített túró rúd. Annak idején sikertelensége miatt a  mátészalkai tejüzembe helyezték ki gyártását, ahol hurkatöltővel készítették a csokiba mártott, majd kézzel csomagolt Ős-Rudit. Fokozatosan vált közkedveltté, mígnem már több gyártója is akadt.
Ma már csaknem mindenféle formában kapható : lekvárral vagy anélkül, mogyorósan vagy kakaósan, szimplán vagy dupla csomagolásban.

A hazai sikeren felbuzdulva a két gyártási licenszet birtokló cég - a Piros Pöttyöst gyártó Friesland, valamint a Danone - 2004-ben kezdte meg a "hungarikum" exportjának igazi beindítását. Az első kísérletekben a megcélzott országok Románia és Lengyelország voltak. Tavaly a Danone már megjelent a cseh piacon is, amelyet a rivális részéről a szlovákiai követett, Dots névre keresztelt édességgükkel. Habár a gyártók szerint a Rudi bevezetése külföldön nagy falat, mivel a külföldi fogyasztók számára idegen a termék, további piacok meghódítását tervezik a Danett Duettel és a Pöttyössel.

De miért baj, hogy egyre népszerűbb a Rudi?

Ez önmagában még nem jelent problémát, ha ez a magyar exportnak köszönhető. Azonban a magyar terméket semmilyen jogszabály nem védi más külföldi gyártóktól, így a tejipari óriások lecsaphatnak rá anélkül, hogy bárki is tudna  származásáról. A Túró Rudi, mint név ugyan védett, de előállítását, a technika lemásolását nem gátolja jogszabály. Így ha valaki idegen fantázianév alatt hozza piacra a terméket, az bárhol a világon megjelenhet, sőt a hazai piacra is beléphet.

Ausztriában nemrég feltűnt egy Rudi névre hallgató, a magyar túrós édességre kísértetiesen hasonlító rudacska. Lényegében teljesen azonos a magyar termékkel, habár a gyártók állítólag a teljesen függetlenül dolgozták ki. Azonban ezt nehezünkre eshet elhinni, már csak az ország közelségéből adódóan is. Mindenesetre a szakértők szerint is megkérdőjelezhető az állítás, és - a Rudi megnevezés miatt - per is elképzelhető.
Úgy látszik, a telített piacon megnő az érdeklődés az újdonságok iránt, így valószínűleg más cég is lemásolja majd a terméket.

Az exportőrök és a külföldi forgalmazók szerint az általuk készített túró rúd eltér a hazaitól. Mivel más országokban az emberek édesszájúbbak, számukra például a Duett rudit vaníliásabban, a Dotsot (nálunk Pöttyös) több édesítővel készítik, és általában tejcsoki bevonattal hozzák forgalomba, míg nálunk az étcsokis változat az elterjedtebb. Habár meg kell jegyeznünk, ez az eltérés nem számottevő.
Ha a tendencia folytatódik, és több gyártó is belép a piacra, az is elképzelhető, hogy jóval gyengébb minőségű, túrót csak nyomokban tartalmazó  Rudit hoznak forgalomba Európában.

Mivel viszonylag kevés magyar termékkel találkozunk a tejiparban, megnőhet ezen apró rudacska szerepe. Mindeddig a külföldiek számára csupán a juhtejből készült túró, és sajt lehetett ismerős velünk kapcsolatban.
E hagyományos hungarikumok népszerűségét közelítheti meg az új generációba tartozó Túró Rudi is. Azonban, ha minden következmény nélkül, szabadon másolható és forgalmazható, könnyen elképzelhető, hogy többé már nem magyarként ismerik Európában a Pöttyöst és társait.