A folyékony kenyérben élő siker

Igen ez nagyon jól hangzik, de vajon megteszünk-e mindent, hogy a fenti álmok valóra
váljanak. Természetesen sok múlik a szerencsén és a kapcsolatokon is… Ugyanakkor egy jó
adag kreativitás, eltökélt munka és személyes márkánk (az ún. „personal brand”) kialakítása
olyankor is nagyot dobhat esélyeinken, amikor Fortuna tekintete épp másik irányba fordul.
Válság idején pedig – amikor a lehetőségek száma is egyre kevesebb – a fentiek különösen
igaznak bizonyulnak.
„Ha a borban az igazság, akkor miért ne lehetne – persze csak képletesen – a sörben a
karrier?” – merengek el egy pillanatra. Nos, ha hisszük, ha nem, a sör történelme, készítése és
kultúrája számos érdekes tanácsot rejt magában a munkahely-kereséssel és karrierépítéssel
kapcsolatban

Kőbe vésett szabályok?

Az időszámításunk előtt kb. 1800 évvel uralkodó Hammurápi, Babilónia legendás királyának
nem kevésbé legendás törvényoszlopa a sörfőzést, sörminőséget, sörkereskedelmet is
szabályozta. Az ókori Egyiptomban a sörnek magas színvonalú világi kultúrája és ennek
megfelelő kultusza volt, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a legendák szerint az
emberiséget – bűnei miatt – Rá napisten lánya, Háthor majdnem elpusztította, a bölcs Rá
azonban egy tónyi mámorító italt (vélhetően valamilyen sörfajtát) öntött lánya elé, így az
emberiség mégsem pusztult el, és ez a cikk is elkészülhetett.
Noha a karrierépítésében nem kell ugyan kőbe – illetve törvényoszlopra – vésett szabályokat
követni, de az alapokkal érdemes tisztába lenni. Elsőként, legyenek pontos, mérhető és
ellenőrizhető céljaink! Rövid-, közép- és hosszú távú célokban érdemes gondolkozni.
Amikor meghatározzuk a céljainkat, ügyeljünk arra, hogy azok valóban a Mi céljaink
legyenek. Kezdjük rögtön a végeredménynél: vagyis képzeljük el, hogy évek múlva kik
vagyunk, milyen elveket követünk, mit csinálunk, milyen szakmában dolgozunk, mivel
töltjük a szabadidőnket, hogyan telik egy ideális napunk.
A sörnek 8000 éves történelme van (nem kizárt, hogy több is, de 8 ezer évre visszamenőleg
vannak írásos emlékeink róla). Ennyi idő alatt formálódott és tökéletesedett a folyékony
kenyér, így napjainkra már számtalan kiváló sörfajtát élvezhetünk, alkoholos és
alkoholmentes formában is. Olvassunk csak tovább és ne aggódjunk, nem a 8 ezer a kulcs a
sikereinkhez, hanem a 10 ezer, szerencsére órában.
Ha már a törvényeket említettük, nézzük meg, mit mond a 10 ezer óra „törvénye”. Azt
mondja ki, hogy kb. ennyi időt kell rászánnunk bármire, ha mesterévé akarunk válni. Ha
belegondolunk, ez kb. 13 évet jelent, ha az év minden napján rászánunk 2 órát (igen,
szilveszter napján is). A fenti irányelv egyben kimondja azt is, hogy – fájdalom – az még nem
jelent automatikus sikert, ha tehetségesek vagyunk valamiben: kitartó munka, koncentráció és
elkötelezettség nélkül jók leszünk, de nem a legjobbak. A fentiek egybevágnak
Csíkszentmihályi Mihály, a híres, magyar származású amerikai pszichológus (a remek
„Áramlat” könyv írója) kijelentésével is, miszerint legalább 10 évet kell eltöltenünk a
választott hivatásunkban ahhoz, hogy valami valóban újat, eredetit alkothassunk.
Nagy elhatározással és motivációval kezdünk bele a karrierünk építésébe, megtesszük a
szükséges lépéseket, aztán látszólag nem történik semmi. George Leonard, amerikai Aikido
mester szavaival élve, ez a fennsík. És jobb, ha megbarátkozunk vele – sőt örömünket leljük
benne – mert a siker felé vezető úton időnk java részét itt fogjuk eltölteni. Mondhatnánk azt is,
hogy a sikerhez vezető út csak ritkán rögös (amikor felfelé tartunk, vagyis fejlődünk), és
túlnyomórészt „unalmasan” lapos.
A sörkészítés fejlődése során is találunk hasonló fennsíkokat, amikor látszólag nem történt
semmi. A napjainkban már teljesen elengedhetetlen komló – amely ízesíti és tartósítja is a sört
– már az 5. században megjelent, de csak kb. a 10. század környékén terjedt el a használata és
ez jelentős mértékben megváltoztatta a sör készítését.
Tehát a fennsík természetesen módon be fog következni a személyes fejlődésünkben, de ne
aggódjunk, ha unalmasnak tűnik is, mert ez a hely segít felkészülni a következő ugrásra
felfelé.

Csak a legjobb alapanyagok

A sör meglepően kevés alapanyagból készül: maláta, komló, élesztő, végül legalább 85 %-ban
víz. Ahhoz, hogy a legnépszerűbb alkoholos (vagy ha valaki jobban kedveli alkoholmentes)
italunk minden igényünket kielégítse, csak a legjobb alapanyagokat használják fel. Így van ez
a karrierépítéssel is, hiszen szilárd és jó alapokra biztosan építkezhetünk.
Még ha nincs is saját cégünk és egy cég alkalmazásában állunk, akkor is gondoljuk azt, hogy
Mi vagyunk a tulajdonosok, Mi vagyunk a cégvezetők! Ez a hozzáállás egészséges
professzionalizmust olt belénk, vagyis azt kommunikálja a tudatalattink felé, hogy olyan
üzletasszonyok/üzletemberek vagyunk, akik minden egyes feladatukért saját maguk felelnek.
Önállóságra tanít, és arra, hogy bizonyos helyzetekben magabiztosan tudjunk döntést hozni.
Kérdezzünk! Önmagunktól azt, hogy hogyan fejlődhetnénk, milyen eszközök szükségesek
ahhoz, hogy elérjük céljainkat. A főnökeinktől azt, hogy milyen területeken kell még
fejlődnünk, hogy hatékonyabban végezhessük a munkánkat. A kollégáinktól azt, hogy miért
így csinálják ezt a feladatot, amikor mi tudunk egy jobb/izgalmasabb/kreatívabb megoldást is.
A pultostól pedig azt, hogy milyen alkoholmentes sörük van, mert ma mi visszük haza a
barátainkat, és tudjuk jól, hogy felelősséggel tartozunk értük.
Végül, készítsünk el egy saját missziót! Minden nagy sörgyárnak – ahogyan minden
nagyvállalatnak és manapság kisvállalkozásnak is – van egy szavakba öntött küldetése arra
nézve, hogy miért létezik a világban. Ha nekik van, nekünk miért ne lehetne? Egy személyes,
kézzel írt misszió konkrét formát ad annak, hogy szerintünk miért létezünk, miért csináljuk
azt, ami csinálunk. A munka szürke hétköznapjaiban hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy
miért is indultunk el a választott úton: egy pozitív, izgalmas, saját küldetésnyilatkozat nagy
segítséget jelent abban, hogy visszataláljunk a saját ösvényünkre.

Tartalomhoz a forma

Ránézek az előttem pihenő korsó sörre és arra gondolok, hogy manapság már nem elég a
remek minőségű termék (a tartalom): ha egy sörgyár versenyképes akar maradni, akkor
ügyelnie kell a marketingre, az eladásokra, a kreatív megoldásokra, a fogyasztókkal való
kommunikációra is. Más szóval ügyelnie kell a formára. Ez mit jelent a karrierünkre nézve?
Például azt, hogy legyünk kreatívak! Akár most kaptuk kézhez friss-ropogós diplománkat,
akár dolgozunk már, egy csipetnyi kreativitás sokat lendíthet az ügyünkön. A sörgyárak is
szórakoztató reklámokkal és kreatív kampányokkal különböztetik meg önmagukat és saját
termékeiket a versenytársaiktól. A verseny gondolkodásra, új és friss ötletekre sarkall… miért
ne használhatnánk ezt mi is a karrierépítésben? Gondoljunk például egy egyedi
névjegykártyára vagy egy kreatív módon felépített prezentációra.
Végül: a legjobbak mindig szövetségbe tömörülnek, hogy együttes erővel is felléphessenek
érdekeik védelmében. Nincs ez másképp a söriparban sem, ahol a Borsodi, a Dreher és a
Heineken (ezek együttesen a hazai sörgyártás csaknem 90 százalékát adják) mind tagjai a
Magyar Sörgyártók Szövetségének. Előrelátó karrierépítőként így nekünk sem árt, ha
csatlakozunk egy (akár több) szakmai szervezethez, és tagjai leszünk egy-egy jó baráti
társaságnak! Míg előbbi a szakmai fejlődést segíti, az utóbbi lehetőséget ad a
kikapcsolódásra, egy-egy jó sörözésre a haverokkal a kedvenc csapatunknak drukkolva, nem
hagyva figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy az ilyen igazán „mély” és „sorsdöntő”
gondolatok a sör habját bámulva születnek!

A szerző 25 éves, maga is friss diplomás, sörszerető, kezdő kommunikátor