Beszámoló a spanyol napról
|
Írta: Zsuzsi,Schandi - Kanyar | 2005. 03 10. |
Dobpergés és trombitaszó, közhírré tétetik: a Kanyarban megjelent a Külker Offline rovat, nálunk pedig ezennel megnyílik a Kanyar Online! A friss rovat első cikke a napokban a Spanyol Tanszék által megrendezett kultúrális körutazásról szól.
Az idei nőnap szereplői közé tartoztak Chile, Pablo Neruda és a salsa. Ugyanis március 8-án izgalmas spanyol napot szervezett a spanyol szakcsoport. Az eseményt Dr. Marinovich Endre nyitotta meg, ezt követte a chilei nagykövetségről María Soledad Morales Vargas előadása hazájának XXI. Századi mindennapjairól. Megtudhattuk többek közt azt is, hogy Chile nem csak az amerikai kontinensre korlátozza kereskedelmét, mint ahogy azt sokan gondolják, hanem élénk gazdasági kapcsolatot tartanak fenn Koreával és Japánnal is.
Kiküldött tudósítóink jelen voltak a latin-amerikai dámák kerekasztal-beszélgetésén, amin többek között spanyol, argentin, perui, uruguayi és panamai Magyarországon élő nők meséltek arról, hogy milyen hazájukban nőnek lenni, ami nem azonos azzal a képpel, amit mondjuk az Édes dundi Valentina című igen autentikus szappanoperából ismerhetünk. Továbbá beszámoltak itteni tapasztalataikról és arról, hogy milyennek látnak ők minket, magyarokat. A beszélgetés tanulságai közé tartozik, hogy nem mosolygunk eleget, nem vagyunk igazán nyíltak, és ami igazán lényeges, hogy a magyar fiúk napjainkra sajnos elfelejtettek udvarolni! Ez talán megmagyarázza, miért is szeretik a magyar nők annyira a latin macsókat! Már csak ilyen szempontból is érdemes lenne jobban elmélyíteni a kultúrák közötti kapcsolatot... Azt is megtudhattuk tőlük, hogy nem csak udvarlás terén, de például karácsonyi szokásainkban is jelentős eltérések vannak. Míg mi magyarok csendesen és békességben szeretjük megünnepelni Jézus születésének napját, addig a latin országokban minden a jókedvről, nevetésről és a táncról szól. És a karácsonyfára sem diót vagy mogyorót akasztgatnak, hanem trópusi gyümölcsöket, mint például mangót.
Délben a Leonardo projektben részt vevő hallgatók számoltak be tapasztalataikról és élményeikről. Az eredményhirdetésen három kategóriában osztottak ki díjakat. Fordításban Barna Krisztina érte el az első helyezést, a második helyen Balogh Anita, a harmadikon pedig Vass Korinna végzett.
Lehetett pályázni logo tervezésével is a tanszék számára, itt Gellért Anna bizonyult a legjobbnak, őt követte Jung Dóra és Pintér Balázs kettőse. A legjobb spanyol nyelvű szakdolgozatot Hajas Gabriella írta, a legjobb spanyol témájú szakdolgozat kategóriában megosztott első helyezés született, Balogh Judit és Szilágyi Ildikó vehették át az ezért járó díjat. Gratulálunk nekik!
Az állófogadás után, hol minden volt, mi szem-szájnak ingere, gyorstalpaló salsa tanfolyam kezdődött 2 lelkes tanár, és egy csapat még lelkesebb táncolni vágyó részvételével. A nemek aránya ugyan Külkerre jellemző volt (2 fiú, 20 lány), de a hangulat azokat is megérintette, akik ülve szemlélődtek, különböző láb-, és deréktáji fájdalmakra hivatkozva...
Alig pihenhették ki a salsázók a táncot, máris kezdődött a következő kihívás: az országismereti vetélkedő, mely a spanyol kultúrában való jártasságot mérte. A győztes csapatnak tudnia kellett, mikor esznek a spanyolok turrónt, hogy hogy nevezik az autóbuszokat Kubában, és hogy ki volt Chíle Nobel-díjas költője.
Ezután Rentería Zoltán adott fergeteges gitárkoncertet, a rendezvény pedig a Flamentango c. film vetítésével zárult. A nap az izgalmas programoknak köszönhetően hamar eltelt, de a napokban induló salsa-tanfolyamokon számítani lehet a Külkeresek tömeges megjelenésére…
Kiküldött tudósítóink jelen voltak a latin-amerikai dámák kerekasztal-beszélgetésén, amin többek között spanyol, argentin, perui, uruguayi és panamai Magyarországon élő nők meséltek arról, hogy milyen hazájukban nőnek lenni, ami nem azonos azzal a képpel, amit mondjuk az Édes dundi Valentina című igen autentikus szappanoperából ismerhetünk. Továbbá beszámoltak itteni tapasztalataikról és arról, hogy milyennek látnak ők minket, magyarokat. A beszélgetés tanulságai közé tartozik, hogy nem mosolygunk eleget, nem vagyunk igazán nyíltak, és ami igazán lényeges, hogy a magyar fiúk napjainkra sajnos elfelejtettek udvarolni! Ez talán megmagyarázza, miért is szeretik a magyar nők annyira a latin macsókat! Már csak ilyen szempontból is érdemes lenne jobban elmélyíteni a kultúrák közötti kapcsolatot... Azt is megtudhattuk tőlük, hogy nem csak udvarlás terén, de például karácsonyi szokásainkban is jelentős eltérések vannak. Míg mi magyarok csendesen és békességben szeretjük megünnepelni Jézus születésének napját, addig a latin országokban minden a jókedvről, nevetésről és a táncról szól. És a karácsonyfára sem diót vagy mogyorót akasztgatnak, hanem trópusi gyümölcsöket, mint például mangót.Délben a Leonardo projektben részt vevő hallgatók számoltak be tapasztalataikról és élményeikről. Az eredményhirdetésen három kategóriában osztottak ki díjakat. Fordításban Barna Krisztina érte el az első helyezést, a második helyen Balogh Anita, a harmadikon pedig Vass Korinna végzett.
Lehetett pályázni logo tervezésével is a tanszék számára, itt Gellért Anna bizonyult a legjobbnak, őt követte Jung Dóra és Pintér Balázs kettőse. A legjobb spanyol nyelvű szakdolgozatot Hajas Gabriella írta, a legjobb spanyol témájú szakdolgozat kategóriában megosztott első helyezés született, Balogh Judit és Szilágyi Ildikó vehették át az ezért járó díjat. Gratulálunk nekik!
Az állófogadás után, hol minden volt, mi szem-szájnak ingere, gyorstalpaló salsa tanfolyam kezdődött 2 lelkes tanár, és egy csapat még lelkesebb táncolni vágyó részvételével. A nemek aránya ugyan Külkerre jellemző volt (2 fiú, 20 lány), de a hangulat azokat is megérintette, akik ülve szemlélődtek, különböző láb-, és deréktáji fájdalmakra hivatkozva...Alig pihenhették ki a salsázók a táncot, máris kezdődött a következő kihívás: az országismereti vetélkedő, mely a spanyol kultúrában való jártasságot mérte. A győztes csapatnak tudnia kellett, mikor esznek a spanyolok turrónt, hogy hogy nevezik az autóbuszokat Kubában, és hogy ki volt Chíle Nobel-díjas költője.
Ezután Rentería Zoltán adott fergeteges gitárkoncertet, a rendezvény pedig a Flamentango c. film vetítésével zárult. A nap az izgalmas programoknak köszönhetően hamar eltelt, de a napokban induló salsa-tanfolyamokon számítani lehet a Külkeresek tömeges megjelenésére…
