Beindul a bolognai rendszer!

Magyarország 1999-ben, harminc országgal együtt írta alá a bolognai nyilatkozatot, amelyben a csatlakozó országok vállalták, hogy 2010-ig összehangolják felsőoktatási rendszerüket, és bevezetik a kétciklusú képzést; azonban tavaly ősszel ezek az országok Berlinben úgy döntöttek, módosítják a dátumot, így már 2005-ben elindítják az új típusú képzést. (Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Törökország).

Hazánkban 2004 és 2005 folyamán egyes egyetemek és főiskolák önkéntes alapon indíthattak ilyen kétciklusú képzéseket, de 2006-tól már mindenhol kötelező áttérni az új rendszerre.

Az új képzés lényege, hogy a hallgatók kezdetben 6 vagy 7 félévig alapképzésre járnak, szakterülettől függően, melynek során egy alapfokozatot (Bachelor) szereznek. A második ciklus folyamán mesterdiplomát, Master fokozatot kaphatnak 2-2,5 év alatt. Mindkettő diplomával munkába lehet állni, folytatni lehet rögtön, vagy csúsztatva. Tulajdonképpen a Master fokozat a mai egyetemi szintű diplomának felel meg, melynek folytatása a harmadik lépcső lehet, ahol a doktori (PhD) cím szerezhető meg.

A Bachelor-fokozat azért hasznosabb a jelenlegi egyetemi képzésnél, mert három, illetve négy év után is lehetővé teszi a munkavállalást, és felkészít a mesterfokozathoz szükséges tanulmányokra. Az egységes európai felsőoktatási térség kialakulásával a korábbi képzési formák idővel eltűnnek. Az átalakulás - a bolognai folyamat megvalósulása - eredményeként kialakuló egységes európai rendszer a hallgatók számára azt jelenti, hogy a BSc-diploma megszerzése után számos hazai és külföldi egyetemen folytathatják tanulmányaikat MSc szinten, illetve az EU-konform diplomával bővülnek elhelyezkedési esélyeik Európában és a tengerentúlon egyaránt.

Van aki az idei érettségi botrányok miatt kételkedik az új rendszer hathatóságában, hiszen egyszerre nekünk, magyaroknak elég egy változás. Nem lehet pontosan azt sem tudni, hogyan változnak meg az új tanévben a szakok, mik lesznek a felvételi követelmények. "Pedig a bolognai folyamat történetesen olyasvalami, ami a diáknak sem korlátozást, sem nehézséget nem jelent; kihívás elé legfeljebb a felsőoktatási intézményeket állítja."

Manapság az egyetemek és főiskolák a kevésbé felkészült diákokat is felveszik, de a képzések arra már alkalmatlanok, hogy hatékonyan oktassák őket. A bolognai rendszer ezeket a szakadékokat hivatott áthidalni. A diák kezdetben biztos alapokat szerez, és ha folytatja tanulmányait, egy speciálisabb helyen elmélyítheti tudását.

Mindenesetre nem könnyű döntés, és nagy felelősség mindig egy új rendszer bevezetése. Minden kezdet nehéz, ahogy mondani szokás, így nehéz lenne előre megmondani, mik a hátrányi és előnyei. Így csak abban reménykedhetünk, hogy működőképes lesz, a diák meg persze alkalmazkodik a körülményekhez, hiszen ez a dolga.