A Kicsik Pekingben
|
Írta: lill | 2009. 03 03. |
Nem sok ember mondhatja el magáról, hogy részese lehetett egy olimpia megrendezésének, Szádeczky-Kardoss Csaba és Szádeczky-Kardoss Kinga pedig ezen kevés szerencsés közé tartozik. Mind a ketten nagy sportmúlttal rendelkeznek: Csaba cselgáncsban, baseballban, kézilabdában jeleskedett, jelenleg pedig egy serdülő kézilabdacsapat edzője. Kinga szintén cselgáncsozott és akárcsak Csaba, edzőként dolgozik. Ők mesélnek röviden a kezdetekről, a kiutazásról, munkáról és a kint szerzett tapasztalatokról.
Hogyan, illetve minek köszönhetően sikerült kijutnotok Pekingbe?Cs: Egy szentendrei ismerősünk dolgozik a Pegazus Utazási Irodánál, ami a MOB (Magyar Olimpiai Bizottság) hivatalos utaztatója. Ők foglaltak le Pekingben egy 2000 fős szállodát, ahol egy magyar szurkolói falut akartak csinálni. Ide volt szükség önkéntesekre. Ismert minket, tudta, hogy fanatikus sportolók vagyunk, és kérdés nélkül felírt minket a listára.
Ez ugye az olimpia előtt 2 évvel volt. A játékok előtt volt valami munkátok, kötelezettségetek az eseménnyel kapcsolatban?
Cs: Az utazási iroda létrehozta a Pekingi Szurkolói Klubot, aminek legfőbb célja kiutazni vágyók toborzása volt. Felkért 22 korábbi olimpiai bajnokot, akikkel együtt a hátralévő két év alatt kb. 5-6 rendezvényen kellett részt vennünk, amelyeken közösen promotáltuk a játékokat. Az itthonlét lezárásaként tartottak egy szakmai napot, itt mindenki megkapta a kinti beosztását, megtudta a feladatát.
Mikor utaztatok ki és mennyi időt töltöttetek kint?
K: Augusztus 5-én érkeztünk Ferihegyre, innen indult a gépünk, és pekingi idő szerint 6-án éjfélre érkeztünk meg 9 órás repülés után. Az Olimpia augusztus 8-tól 24-ig tartott.
Cs: Mi 30-án indultunk haza.
Milyen volt a repülőút?
Cs: Érdekesnek találtuk, hogy a kínai légitársaságnak volt Budapest- Peking közvetlen járata. Így már maga a gép is a kínai feelinget sugallta: kínai díszpárnák, ferdeszemű stewardess-ek. Először kínaiul üdvözöltek a gépen, majd enyhén kínai akcentussal angolul folytatták.
K: A felszállás után már rögtön a kivetítőn korábbi kínai olimpikonokról mutatott képek alatt az olimpia egyik hivatalos himnusza szólt. Nekem már ettől libabőrös lett a karom…
Cs: Mert fázott, ment a légkondi...
A felszállás után nem sokkal hozták a 4 fogásos meleg ételt, amit reggel 9-kor kicsit furcsának tartottunk. Legnagyobb meglepetésünkre legközelebb mintegy 6 órával később, a leszállás előtt nem sokkal kaptunk újra ételt.
K: De a magyar mindig leleményes nép volt!
Cs: Degeszszámra ettük a kóstolásra kitett kekszeket!
A felszállás után nem sokkal hozták a 4 fogásos meleg ételt, amit reggel 9-kor kicsit furcsának tartottunk. Legnagyobb meglepetésünkre legközelebb mintegy 6 órával később, a leszállás előtt nem sokkal kaptunk újra ételt.
K: De a magyar mindig leleményes nép volt!
Cs: Degeszszámra ettük a kóstolásra kitett kekszeket!
Leszállás után mi volt az első benyomásotok Pekingről?Cs: Már a leszálláshoz közeledve "látjuk a fényt az alagút végén" élményünk volt: egy hosszan kivilágított valamit láttunk, azt reméltük hogy a Nagy Fal az.
K: Tévedtünk..
Cs: ...mikor láttuk, hogy autók közlekednek rajta, gyorsan elvetettük az ötletet.
K: Leszállás után ugye éjszaka volt, mindenki nyúlt a pulóveréért. Nem kis meglepetésünkre kilépve a légkondis reptérről..
Cs: ...kissé fejbevágott minket a 30 fokos meleg!
Cs: ...mikor láttuk, hogy autók közlekednek rajta, gyorsan elvetettük az ötletet.
K: Leszállás után ugye éjszaka volt, mindenki nyúlt a pulóveréért. Nem kis meglepetésünkre kilépve a légkondis reptérről..
Cs: ...kissé fejbevágott minket a 30 fokos meleg!
K: Egy hatalmas olimpiai öt karika alatt az írás: "Bejing 2008" tudatta velünk, hogy jó helyen járunk!
Cs: Először azt hittük köd van, később derült ki, hogy ez a híres kínai szmog.
Kint milyen helyen voltatok elszállásolva, és hogy tetszett?
Cs: Pekinget úgy kell elképzelni, hogy körgyűrűkre van osztva. A centrum az 1-es és a 2-es körgyűrűn található. A szállásunk a városon kívül, a 6-osnál volt. A szállodának ahol laktunk, előttünk csak kínai vendégei voltak, így nagy problémát okozott nekik átállni az európai igényekre.
K: Maga a szállás két nagy részből állt: egy négycsillagos szállodából és egy apartmanokból álló resart-ból. Minket a szállodában egy kétágyas szobában szállásoltak el.
Cs: A szobával alapvetően nem volt gond. Fürdővel, wc-vel voltak ellátva, volt hűtőnk és tv-nk is (49 kínai csatornával). Egyedül a kínai kilátással volt gond, az ablakunk ugyanis egy, a tőlünk körülbelül 2 méterre lévő atomszürke falra nézett.
Hány önkéntes volt összesen és mi volt a pontos feladatotok?
K: Körülbelül 50-en voltunk.
Cs: Az önkénteseket feladatok alapján több csoportba osztották. Minket a recepcióra küldtek. Mivel a szálloda kínai volt, és szinte csak magyarokkal volt tele, ezért külön működtettünk egy magyar recepciót. Ez volt a mi munkahelyünk.
Milyen juttatásokban részesültetek?
K: A félpanziós ellátás mellett a megmaradt belépőkből 6 db jutott fejenként.
Mennyit dolgoztatok? A munka mellett mennyire tudtatok szétnézni a városban?
K: A játékok ideje alatt heti egy szabadnapot kaptunk. A többi nap 6-8 órát kellett dolgoznunk. Az olimpia után még kint maradtunk, ekkor volt több időnk és lehetőségünk megnézni a nevezetességeket.
Cs: A beosztásunk elég rugalmas volt, ezért munka előtt és után is volt elég sok szabadidőnk, így tulajdonképpen akkor is el tudtunk látogatni meccsekre vagy turistáskodni.
Milyen nevezetességeket láttatok?
Cs: Az olimpia, az Oyimpic Green Convention Center volt a legfőbb nevezetesség, látványosság. Ezt sikerült bejárnunk, továbbá ellátogattunk a világhírű Tienanmen térre (a világ legnagyobb nyilvános köztere), a Nyári Palotába, a Menny templomába - nekem ez a személyes kedvencem. Valamint sikerült eljutnunk a Nagy fal egyik szakaszához, illetve a Sárga-tengerhez is.
Cs: Először azt hittük köd van, később derült ki, hogy ez a híres kínai szmog.
Kint milyen helyen voltatok elszállásolva, és hogy tetszett?
Cs: Pekinget úgy kell elképzelni, hogy körgyűrűkre van osztva. A centrum az 1-es és a 2-es körgyűrűn található. A szállásunk a városon kívül, a 6-osnál volt. A szállodának ahol laktunk, előttünk csak kínai vendégei voltak, így nagy problémát okozott nekik átállni az európai igényekre.
K: Maga a szállás két nagy részből állt: egy négycsillagos szállodából és egy apartmanokból álló resart-ból. Minket a szállodában egy kétágyas szobában szállásoltak el.
Cs: A szobával alapvetően nem volt gond. Fürdővel, wc-vel voltak ellátva, volt hűtőnk és tv-nk is (49 kínai csatornával). Egyedül a kínai kilátással volt gond, az ablakunk ugyanis egy, a tőlünk körülbelül 2 méterre lévő atomszürke falra nézett.
Hány önkéntes volt összesen és mi volt a pontos feladatotok?
K: Körülbelül 50-en voltunk.
Cs: Az önkénteseket feladatok alapján több csoportba osztották. Minket a recepcióra küldtek. Mivel a szálloda kínai volt, és szinte csak magyarokkal volt tele, ezért külön működtettünk egy magyar recepciót. Ez volt a mi munkahelyünk.
Milyen juttatásokban részesültetek?
K: A félpanziós ellátás mellett a megmaradt belépőkből 6 db jutott fejenként.
Mennyit dolgoztatok? A munka mellett mennyire tudtatok szétnézni a városban?
K: A játékok ideje alatt heti egy szabadnapot kaptunk. A többi nap 6-8 órát kellett dolgoznunk. Az olimpia után még kint maradtunk, ekkor volt több időnk és lehetőségünk megnézni a nevezetességeket.
Cs: A beosztásunk elég rugalmas volt, ezért munka előtt és után is volt elég sok szabadidőnk, így tulajdonképpen akkor is el tudtunk látogatni meccsekre vagy turistáskodni.
Milyen nevezetességeket láttatok?
Cs: Az olimpia, az Oyimpic Green Convention Center volt a legfőbb nevezetesség, látványosság. Ezt sikerült bejárnunk, továbbá ellátogattunk a világhírű Tienanmen térre (a világ legnagyobb nyilvános köztere), a Nyári Palotába, a Menny templomába - nekem ez a személyes kedvencem. Valamint sikerült eljutnunk a Nagy fal egyik szakaszához, illetve a Sárga-tengerhez is.
Milyen meccseket tudtatok "élőben" megnézni?
Cs:Nekem nagyobb szerencsém volt, mint Kingának, mert ő a második héten beteg lett..K:"Meg akartam halni."
Cs: Közösen voltunk kézilabda-, cselgáncs-, vízilabda meccseken.
Kijutottatok a vízilabda döntőre?
K: NEM!!
Cs: Érdekes történet. Sajnos nem, bár tudtunk volna jegyet szerezni, de körülbelül tízszeres áron (50000-55000 Ft/fő). Ezt nem vállaltuk be. Később felröppent a hír, hogy beengedik a jegy nélküli magyarokat. Mindenképp látni akartuk a meccset, ezért a szállodában maradtunk, és nem indultunk el. Utóbb kiderült, hogy a második negyed közepén beengedtek 80 magyart az augusztus 13-ra szóló evezős döntőjegyekkel...
Mennyire voltatok kapcsolatban a Pekingben szereplő sportolókkal?
K: Az önkéntesek egy csoportja kapcsolatban állt az olimpikonokkal, az ő feladatuk volt minél többüket meginvitálni hozzánk. Tiszteletüket tették nálunk a vízilabda-, kézis lányok, cselgáncsos fiaink, atlétáink. Az aranyérmek után a kajakosok első útja hozzánk vezetett. Rendszerint esténként közvetlen beszélgetés folyt.
Kialakult valakivel személyes kapcsolat?K: Korábbi ismeretségeinknek köszönhetően cselgáncsosokkal jókat mulattunk, illetve az említett 22 olimpiai bajnok velünk lakott, így többeükkel jó kapcsolat, személyes barátság alakult ki, mint pédául Csollány Szilveszterrel is.
Láttátok a nyitó-, záróünnepséget?
K: Személyesen egyikre sem jutottunk ki, de a szálláson az udvarban fel volt állítva egy kivetítő, amin végig lehetett követni az eseményeket. Aki akarta, az akár termálmedencében melegedve nézhette végig a történéseket.
Cs: Én személy szerint átaludtam a záró ünnepséget. Azt hiszem előző este nagy buli volt...
Cs: Nekem nem voltak elvárásaim, így mindenképp pozitív élményekkel, új barátokkal gazdagodtam.
K: Számomra az elindulás mindig nehéz. A kinti élmények mindenképpen pozitívak voltak, elfeledtették velem az indulás utolsó óráit. Olyannyira, hogy haza sem akartam jönni.
K: Számomra az elindulás mindig nehéz. A kinti élmények mindenképpen pozitívak voltak, elfeledtették velem az indulás utolsó óráit. Olyannyira, hogy haza sem akartam jönni.
Oszd meg a véleményed másokkal. (0 hozzászólás)
