Magyarországi gigakölcsön és a felmerülő problémák

A valutaalap kölcsöne egy úgynevezett készenléti hitelkeret. Az IMF 12 millárd eurót biztosít számunkra, amit bármikor igénybe vehetnénk, de ezt alapvetően nem szeretnénk megtenni. Ennek az összegnek üzenete van, mégpedig az, hogy Magyarország gazdasága beleértve különösképpen a bankszektort, nem fog összeomlani. Tehát nem érdemes sem a forint, sem az ország pénzügyi kerete ellen spekulálni. Köztudott, hogy pár héttel ezelőtt spekulánsok megpróbáltak az ország kárán nyerészkedni. Ezen folyamatok megakadályozása miatt emelte a kamatot az MNB meglehetősen drasztikusan. A kölcsön részben arra szolgál, hogy a likviditási problémákat orvosolja a válság által erősen érintett országokban. Talán nem mindenki tudja, hogy az IMF az egyik legfontosabb pénzügyi szabályozó a világban, olyan mint a világbank. Többek között egy kooperatív bank, amely lehetővé teszi több mint 185 országnak, hogy kölcsönhiteleket folyósítsanak egymásnak. Nem kevesebb mint 205 milliárd dollárnyi hitelkerettel rendelkezik, legutóbb Izland, Ukrajna, és Magyarország részesülhetett a hitelállományból. Az IMF azonban megállapodást kötött Magyarországgal a hitelkeret fejében. Ezek alapján az elfogadandó intézkedések: költségvetési plafon törvény, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a törvényi megerősítése, beavatkozási jogkörének bővítése, pozitív adóslista bevezetése a lakossági hitelezésben, a banki jelzáloghitelek maximalizálása, a biztosítási és hitelintézetek működésének szigorítása, valamint az MNB felhatalmazása olyan adatok begyűjtésére, amelyek révén a devizakockázatokat is mérlegelni lehet.

Ezt a tetemes összeget nem lehet Kádár Jánosi mintára mannaként szétosztani a magyar emberek között, hanem kizárólag bankközi segélyek és államháztartás likviditási problémák esetén szabad apasztani. Az értelmezési zavarhoz maga a kormányfő is hozzájárult, aki a megállapodást beharangozó televíziós interjúban azt nyilatkozta, hogy ezt a pénzt "nem költjük el", nem növelik Magyarország hitelállományát, amely 2002 nyara és 2008 között 7,7 ezermilliárd forintról csaknem 16 ezermilliárdra nőtt. Maga a hitel rövidtávú és igen kedvező kamatozású, első részlete 2,71 százalékkal kamatozik, és a későbbiekben is viszonylag olcsóak. Ezzel szemben mondjuk egy egyéb banki euróhitelre 9 százalék kamatot kellenne fizetni, vagyis ez a legolcsóbb forrás, amelyhez országunk hozzájuthatott, még akkor is, ha belevesszük a 32 milliós éves készenléti díjat.

A spekulánsok elijesztésén kívül egyéb kedvező hatásai is vannak a hitelfelvételnek. Például nem kell attól félni, hogy a kormány szórni fogja a pénzt, ugyanis a 2009-es államháztartási kiadások nem haladhatják meg az ideit, illetve a 2010 és 2011-es költségvetési kiadások csak a GDP növekedési ütemének felével bővülhetnek, amely jelenlegi számítások szerint negatív szaldót mutat. Ám az erőnek sötét oldala is van - mint azt tudjuk. Többek között nehezen fér az ember fejébe, hogy miért 200 milliárd forintnál húzták meg a bankok szavatolótőke-határát, amelyet el kell érnie annak a banknak, amely részt akar venni a kormány 600 milliárd forintos mentőakciójában. Ezt a részben magyar érdekeltségű OTP Bankra szabták, amely a hazai legnagyobb pénzintézet, így a pénz könnyedén eltusolható. Azonban, mint utóbb kiderült ez ellentétes az uniós normákkal, így ki kell vennie az állami segélycsomag feltételei közül.

A 200 milliárdosok "klubjához" tartozik azonban néhány másik bank is, akik a tőkejutattás szabályai hallatán azonnal kijelentették, hogy köszönik szépen nem tartanak igényt a segítségre. Így tett Surányi György, a CIB bank elnöke is, ugyanis amikor az állam befektet (hitelt biztosít) az egyes bankokba, megfelelő jogosítványokra tesz szert, nemszavazó, osztalék elsőbbségi részvényt szerezve, amely a piaci árat tükrözi, és ellenőrzési jogokra is lehetőséget ad. Az állam megszerezhetne különleges ellenőrzési jogokat is, és ha romlik a bank helyzete, lényegében államosíthatná azt, mert az egyik elsőbbségi részvénye feltételes tulajdonosi irányítási jogot is biztosítana számára. Az állam nem maradna 2014 után a bankban, hanem eladná tulajdonrészét.

Kérdem én ezek után, melyik bank fogadná el ezeket a feltételeket? Valakik megint keverik a lapokat, és várják a kedvező leosztást... Pletykákat mindig lehet hallani a magyar politikai elit és barátai csodás meggazdagodásairól, pártállástól függetlenül. Mert nem létezik fehér és fekete ló, legfeljebb fekete és szürke. Bár tudom, erről nem lehet beszélni, mert az országban a politika az utolsó, amiről beszélni lehetne egy társaságban manapság. Ezt valahol a nemi hovatartozás és az ürítési szokások környékén találjuk meg. Így én is rövidre fogom, csak remélem, hogy nem a dolgozó, becsületes állampolgárok és unokáik fogják nyögni a gátlástalan emberek tetteit, hanem tényleg a megfelelő célra és időben kerül felhasználásra ez az amúgy örvendetes nemzetközi hitel.


Oszd meg a véleményed másokkal. (1 hozzászólás)